"A tenger vizualizálása" a Föld jövőjének megmentése érdekében
A tenger láthatóvá tételén keresztül a békés és virágzó Föld védelméért
Az UMIAILE Co., Ltd., egy olyan vállalat, amely a “tenger vizualizálásán” keresztül kívánja védeni Földünk békés és virágzó jövőjét, a Honda IGNITION új üzleti inkubátor programján keresztül jött létre.
Az UMIAILE a Honda által létrehozott startup vállalkozás, amely az UMIAILE ASV (Autonomous Surface Vehicle) kis méretű, személyzet nélküli hajó fejlesztésével és értékesítésével foglalkozik, valamint elemzi és szolgáltatja a hajó által gyűjtött óceáni megfigyelési adatokat.
Az UMIAILE ASV óceáni megfigyeléseket végez távirányítással rádió kommunikáción keresztül, vagy előre meghatározott program alapján autonóm navigációval.
Mit ért az UMIAILE a “tenger vizualizálása” alatt? Ryosuke Itai, az alapító és vezérigazgató így magyarázza:
“Szigetországban élőkként az óceánok ismerősek számunkra, de valójában a kutatásuk nem haladt olyan mértékben, mint az űrkutatás.
Az óceánfenéki lemezek mozgásának pontos mérése rendkívül hasznos lenne a földrengéskutatás számára, a tengerfenéken növő algák és tengeri fű élőhelyeinek pontos megfigyelése pedig a globális felmelegedés megoldásához nyújthat kulcsot.
Azonban csak néhány olyan kutatóhajó létezik, amely képes óceánográfiai megfigyelésre, és az ilyen hajók építése több tízmilliárd jenes költségvetést igényel.
Ezzel szemben az UMIAILE ASV, ez a kis méretű, személyzet nélküli hajó olcsón gyártható és szállítható, miközben rendkívül mozgékony.
Az UMIAILE ASV a fedélzeti napelemekből termel elektromos áramot, és ezt az energiát használja a navigáláshoz, így hosszú időn keresztül képes felméréseket végezni.
Olyan időjárási körülmények között és olyan óceáni területeken is használható megfigyelésekre, amelyeket személyzettel ellátott hajókkal nehéz megközelíteni.”
Mérnöki innováció robotikai tapasztalatból
Ryosuke Itai, az UMIAILE vezérigazgatója. Diákévei alatt madárember-versenyeken vett részt.
Miközben a Honda K+F létesítményeiben részt vett a robotika és az elektromos mobilitási hardverek fejlesztésében és tervezésében, Itai a Honda Aviation Research Group, a vállalat egyik speciális önfejlesztő csoportjának is tagja volt. Emberi erővel és elektromos energiával hajtott repülőgépek kutatásával foglalkozott.
Az UMIAILE ASV “szárnyas hajó” koncepciója hasonlít egy drónhoz, amely a víz felszíne felett repül. Ha a hajótestet a felszín fölé emeljük, csökken a vízellenállás, és a hajó hatékonyabban tud haladni, de stabilitást veszít. Ez vezetett ahhoz az ötlethez, hogy alkalmazzák a Honda UNI-CUB személyi mobilitási járművében és az ASIMO kétlábú robotjában használt, a jármű egyensúlyozását segítő helyzetszabályozási technológiát.
“Miután eszembe jutott a helyzetszabályozási technológia alkalmazásának ötlete, először egy kézi méretű léptékmodellt építettem, minden reggel korán kimentem az Arakawa folyóhoz, kipróbáltam, napközben a szabadidőmben kidolgoztam a problémáit, hazatérés után újra átdolgoztam a modellt, és másnap reggel visszamentem az Arakawa folyóhoz. Ez körülbelül egy évig tartott. Nem tudom, hányszor láttam felkelni a napot az Arakawa folyónál” – mesélte Itai.
Új üzleti lehetőségek felfedezése a Honda Három Valóság Elvével
Az UMIAILE egyik legnagyobb kihívása az IGNITION-ra való jelentkezés és az első rostán való átjutás óta az üzleti modell és annak potenciáljának kidolgozása volt.
“Mivel valódi érdeklődéssel kezdtük a helyzetszabályozási technológia iránt, először egy elektromos szörfdeszkára gondoltunk szabadidős használatra az óceánon vagy tavakon. Amikor rendszereztük az információkat a projekt kereskedelmi forgalomba hozatalához, rájöttünk, hogy ez a technológia és a hajó hozzájárulhat a halászati ipar hatékonyságának javításához” – mondja Itai.
Azonban nem ismertek halászokat, és nem voltak biztosak abban, mekkora lenne a kereslet. Itai ezután a Honda Három Valóság Elvére támaszkodott, amely a gyakorlati problémamegoldást a hely, a termék és a körülmények elsőkézből származó tapasztalataira alapozza.
“Először úgy döntöttünk, hogy beszélünk halászokkal. Különböző lehetőségeket használtam ki minél több információ megszerzésére, beleértve az ismerősökön keresztüli bemutatkozásokat, a helyi önkormányzatok által szponzorált gyakorlati halász-tapasztalatszerzési eseményeken való részvételt és az akvakultúrával való segítséget.”
Ezeken az interjúkon keresztül ismerték meg olyan problémákat, mint a természeti katasztrófák és az ökoszisztéma változásai miatti rossz halfogás, valamint a munkaerőhiány. Másrészt rájöttek, hogy a magas gyártási költség és kiskereskedelmi ár miatt nehéz üzletet létrehozni a halászati területen.
“Akkor volt lehetőségem beszélni egy földrengéskutatási szakértővel, akitől megtudtam, hogy a kéregmozgás megfigyelése hasznos. Ami meglepett, hogy nem a következő földrengés megelőzésére irányuló kutatást végeznek, hanem a kéreg deformációjának pontos megfigyelésével a károk minimalizálására törekednek.
Kétségbeesetten kutattak, hogy megmentsék a világot száz vagy kétszáz év múlva.
Amikor rájöttem, hogy még mindig semmit sem tudunk az óceánokról, kezdtem azt gondolni, hogy ha felgyorsítjuk a ‘tenger vizualizálását’, nemcsak a földrengéskutatás profitálhat belőle, hanem a kék szén* megfigyelése, az időjárás-megfigyelés és a halászati ipar hatékonyságának javítása is előrehaladhat, és végső soron megmenthetjük a Földet.”
*Kék szén: A világ part menti és tengeri ökoszisztémái által fotoszintézis útján befogott, majd a tengerfenéken és a mély tengeren felhalmozódott szén.
Csapatépítés a jövő érdekében
Tokio Unno, az UMIAILE társalapítója azt mondja: “Egy nap Itai abbahagyta a halászati iparról való beszédet.” Unno, aki Itaival egy időben csatlakozott a Hondához, az UMIAILE műszaki igazgatója (CTO), aki főként a szoftverfejlesztésért felelős.
Unno a Hondánál a tengeri motorok villamosításával kapcsolatos kutatásokban vett részt, majd egy IT-vállalathoz ment, hogy változatos társadalmi tapasztalatokat szerezzen, ahol élvonalbeli szoftvertechnológiákkal foglalkozott, beleértve a mesterséges intelligenciát használó biometrikus hitelesítési technológia fejlesztését is.
“A legkedvesebb emlékem Itaival való közös munkáról, amikor együtt szerepeltünk egy gyártásról szóló TV-műsorban, és együtt dolgoztunk egy robot létrehozásán. Én feleltem az elektromos részekért, Itai pedig a hardverért és az általános irányításért. A TV-műsor során a műsorvezetők kissé szokatlan kéréseire kellett technológiával reagálnunk, és nagyon lenyűgözött, hogy minden tagunk, köztük Itai is, képes volt szórakozni, miközben a megoldásokon dolgozott.”
