Magyarországon a nyár – többek között – a parlagfű növekedésének és virágzásának az időszaka. Időjárástól függően a júliustól szeptemberig tartó időszakban virágzik és „tombol” ez a gyomnövény, ezzel okozva hozzávetőleg minden 5. ember számára allergiás tüneteket.
Gyomnövény vagy gyógynövény?
Az elmúlt évek során a parlagfű megítélése sokat változott. Onnan indultunk, hogy kártékony és invazív – erőszakos, gyors ütemben terjedő, nem őshonos -, haszontalan, sőt, káros hatásokkal bír az emberiség számára. Néhány éve ez a megítélés egy picit megváltozott, és a parlagfű jótékony hatásait kezdték el vizsgálni és népszerűsíteni, fogyasztására buzdítva ezzel az arra fogékonyakat. A legújabb vizsgálatok alapján azonban ismét fordul a kocka, rövid ideig tartó jótékonynak vélt hatását különböző toxinok átmeneti hatásának tulajdonítják. Akkor most hogy is van ez?
Azok, akik gyógynövényként tisztelik a parlagfüvet, a rák ellenszerének tartják, és virágzás előtt gyűjtött növényből teát, illetve frissen salátát is készítenek belőle. Májtisztító hatását már rövid ideig tartó használata után észlelték kísérleti állatokon, azonban ez a tisztító hatás tulajdonképpen egy kisebb mértékű mérgezés következményeként jelentkezett. Hosszú távú, folyamatos fogyasztását azonban eddig még senki (sem gyógynövényes, sem a hagyományos orvoslás szakemberei) nem javasolták. Ez talán nem véletlen.
Mi a helyzet a másik táborral? A növényben található toxinok veszélyesek lehetnek, agy- és vesekárosító hatást mutattak ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói kísérleti állatokon végzett 28 napos alkalmazás után. A növény gyulladáscsökkentő hatását ők is elismerték, de amíg nem tudják kivonni a káros anyagokat, addig a parlagfű fogyasztását nem javasolják semmilyen formában.
Elég nagy bizonytalanságot okoz egy olyan egynyári növény, amely eredetileg nem is őshonos Európában…
Hol találjuk meg?
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, elhanyagolt területeken, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú. Ennek oka, hogy egyetlen növény, megfelelő körülmények között akár több tízezer magot is növeszthet életútjának végén (már a tízezerszeres szaporodás is nagyon sok, de volt rá példa, hogy 60 000 (!!!) magot találtak egyetlen tövön). A magok akár 30 éven keresztül is csíraképesek maradnak, így egy elhanyagolt területek ismételt művelésekor a felszín közelébe kerülve növekedésnek indulhatnak, fertőzve ezzel a környezetüket. A parlagfű szinte mindenhol megél, jól tűri a szárazságot, a téli hideget és a nyári forróságot, az évek-évtizedek alatt hozzászikik a megváltozott körülményekhez, legyenek azok bármilyen mostohák. Kedvező viszonyok között könnyedén elnyomja az őt körülvevő egyéb növényeket, teret hódít a saját fejlődése érdekében.
Miért olyan veszélyes?
A parlagfű – azon felül, hogy a kultúrnövényeinket elnyomja – azért veszélyes, mert agresszív. Nem, nem arról van szó, hogy beszól mindenkinek és megver valakit, hanem mert a szaporodási képessége kimagasló és a virágpora, amelyet a szél akár 100 km-re is elvihet, meglehetősen „ragadós”, ezért is allergizál annyira. A virágpor önmagában nem lenne sokkal rosszabb, mint egyéb növények virágporai, viszont ahogy a szél szállítja a levegőben, a benne található szennyeződések hozzátapadnak a virágporhoz, ezáltal amit mi belélegzünk, az már nem csak simán a virágpor, de szennyeződések széles választéka is.
Hogyan és mikor irtsuk?
A parlagfű irtását, ha módunkban áll, már a növények megjelenésekor érdemes elvégezni valamilyen módon, így elkerülhetők a további feladatok (tápanyag utánpótlás, sorközök gazolása stb.). A növényt lehetőség szerint legjobb lenne tövestől kihúzni, amennyiben erre nincs lehetőség, akkor a föld közelében, a tő első elágazása alatt lekaszálni – így elég csak egyszer kaszálni, ugyanis a tő elágazása alatt vágva elpusztul, onnan már nem hajt újra. Vegyszerrel (gyomirtóval) is kezelhető, ez a megoldás azonban drágább lehet és ha már kultúrnövényeink is növekedésnek indultak, akkor nem minden esetben megoldható.
Bírság, mint motiváció
Bár én személy szerint nem szeretem a negatív megerősítést és a fenyegetést, mégis elismerem annak kilátásba helyezését olyan esetekben, amikor mással nem tudnak hatni a földtulajdonosokra.
2008 évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A Nébih tájékoztatása alapján idén sem vetnek be drónokat a fertőzött területek felderítésére – ennek első sorban anyagi oka van -, de a parlagfű bejelentő rendszer éles (lásd később). Az egy alkalommal kiszabott bírság maximális összege a tavalyi évben 1 millió forint volt, de az előző évek statisztikái javuló tendenciát mutatnak, ami azt jelenti, hogy egyre többen veszik komolyan kaszálási kötelezettségüket. A kiszabható bírság összege egyébként 15 ezer és 5 millió forint között mozog.
PBR – Parlagfű Bejelentő Rendszer
A Nébih kifejlesztett egy applikációt, melynek segítségével bejelenthetjük a kezeletlen parlagfű mezőket. Egy egyszerű regisztrációt követően a rendszer beméri a helyzetünket és fotót is mellékelhetünk – bizonyítékul – az általunk felfedezett gazos területről.
Az applikáció Android és iOS rendszerű készülékeken működik.
A cikkhez ajánljuk
